Oncology


Az onkológia a jó- és rosszindulatú daganatos betegségek diagnosztikájával és kezelésével foglalkozó tudomány, amely több speciális szakterületből áll attól függően, hogy a daganat melyik szervben vagy szervrendszerben alakul ki.

A daganat szó duzzanatot, szövetszaporulatot jelent. A köznyelvben ennek ellenére minden rosszindulatú megbetegedést daganatnak neveznek. A rosszindulatú daganatos sejteknek az a közös tulajdonsága van, hogy egyetlen sejtből kiindulva bizonyos idő után létrejön egy sejtcsoport, aminek szerkezete és működése eltérő lesz a környezetében lévőktől. Ennek a folyamatnak lesz majd a következménye a későbbi kontroll nélküli, rendezetlen osztódás, és szövetszaporulat kialakulása. A daganatról leszakadó sejtek pedig bejuthatnak a vér- és nyirokáramba, eljuthatnak más szövetekhez, szervekhez, ahol megtelepedve metasztázisokat, azaz áttéteket hozhatnak létre.

A kóros elváltozások felismerésében alapvető fontosságúak a szűrővizsgálatok (laborvizsgálatok, molekuláris genetikai diagnosztika, biomarkerek azonosítása), mivel a daganatos betegségek csak kis része ismerhető fel önvizsgálattal (pl. emlő- és bőrrák). A betegség korai felismerése nagyon fontos a gyógyíthatóság szempontjából.

A prosztata - melyre külön magyar szavunk is van, dülmirigy - egy kicsi, szárazdiónyi nagyságú mirigyes szerv. A férfiak kismedencéjében, a húgycső egy szakaszát körülvéve a húgyhólyag alatt helyezkedik el. 

A prosztata működése androgén hormon befolyása alatt áll, s az általa termelt váladék adja az ondófolyadék egy részét. Az „androgén” a férfi nemi hormonok, elsősorban a tesztoszteron és a dihidrotesztoszteron leírására használt kifejezés.  Nagyrészt a herék termelik, de kis mennyiségben a mellékvesék is. A prosztataspecifikus antigén (PSA) a prosztata által termelt fehérje. A prosztata váladékában és kis mennyiségben a vérben is megtalálható.  A PSA értéke jellemzően nagyobb a normálértéknél a prosztata rosszindulatú megbetegedése esetén, de a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és gyulladása esetén is magasabb lehet.  Ez az egyik olyan mutató, melynek segítségével az orvosok követni tudják a betegséget a prosztatadaganat kezelése során.

A prosztatarák a magyar férfiak daganatos halálozási sorrendjében a 3.-4. helyet foglalja el évi 1300-1400 halálozással. A prosztatarák lassan progrediál és kezdeti stádiumban a betegség tünetmentes. Késői stádiumokban különféle panaszokat okozhat. Kialakulhatnak vizelési panaszok, gyakori vizelés, nehezen induló vizelés, a vizelettartás nehézsége, gyenge vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár, fájdalmas, égető érzés vizelés közben. A vizeletben vagy ondóban vér jelenhet meg. A már előrehaladott, áttétekkel járó esetekben a medencecsontba, bordákba és a csigolyákba adott áttétek csontfájdalmat okozhatnak, akár pathológiás törésekhez is vezethetnek.
A prosztatában jóindulatú és rosszindulatú daganat is előfordulhat.

A prosztata-daganat kezelése a betegség előrehaladottságától, a beteg korától, általános állapotától, várható életkilátásának idejétől és a beteg szándékától függ. A modern orvostudomány különböző kezelési lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket monoterápiaként vagy egyes esetekben kombinált terápiaként tud alkalmazni. A megfelelő kezelést figyelmesen kell kiválasztani, szem előtt tartva a betegség stádiumát, a beteg általános állapotát, valamint a beteg és a kezelőorvos aggályait. A kivizsgálások eredményei alapján történik a döntés az alkalmazandó kezelésről, mely lehet: aktív megfigyelés, sebészi kezelés, gyógyszeres kezelés (hormonális kezelés, csontáttét kezelése, kemoterápia) vagy sugárterápia.

Ma már egyre több - korábban gyors és halálos kimenetelű - kórképben nőtt a gyógyítás eredményessége és a gyógyulás esélye, s az utóbbi időben előtérbe kerülő ún. személyre szabott kezelés egyre hosszabb túlélést  jelenthet  a daganatos betegek számára.
Mindezen kezelések sikeréhez az is hozzátartozik, hogy a betegek részt vegyenek a megfelelő szűrővizsgálatokon, ill. időben felismerjék a daganatos betegségekre utaló tüneteket - pl. tartós fáradtság, erőtlenség, testsúlycsökkenés, éjszakai izzadás vagy megmagyarázhatatlan fájdalom -, és ilyenkor orvoshoz is forduljanak.

NON_2020_0016_HBR